A mediterrán étrend bizonyítottan egészséges, a kérdés csak az, hogy miért nem ezt eszi mindenki és hogyan lehetne rávenni az embereket, hogy ilyen típusú ételeket fogyasszanak - fejtette ki a Könyves Magazin videójában Barabási-Albert László hálózatkutató, aki újabban már az élelmiszerek összetevőit kutatja laborjában munkatársaival. Szerinte fontos gyakorlati kérdés, hogy hogyan tudjuk leváltani az ultraprocesszált élelmiszereket, amelyek kémiailag nagyon eltolódtak az egészséges élelmiszerektől. Erre korábban már javaslatokat is megfogalmazott a professzor.
Közös előadássorozatot szervez a BarabásiLab, a Ludwig Múzeum és a KÜRT Akadémia a hálózatok rejtett kapcsolatairól.
A COVID-19 megjelenése az élet szinte minden területére hatással volt. Nem meglepő tehát, hogy a téma megjelenik a művészeti színtéren is, méghozzá a világszerte elismert fizikus és hálózatkutató, Barabási Albert-László kiállításában jut szerephez, amely október 10-én nyílik a Ludwig Múzeumban. A tárlat kurátorával, Készman Józseffel többek között arról beszélgettünk, hogy mennyire jelent kihívást múzeumi keretek között megjeleníteni egy jelentős, 25 évre visszatekintő tudományos munkát, hogy vajon a kiállítás művészeti értéke vagy a tudományos ismeretterjesztése a meghatározóbb és hogy megérthető-e a tárlat Barabási munkásságának részletes ismerete nélkül, szükséges-e valamilyen előképzettség a befogadáshoz, értelmezéshez.
Adatszobor, virtuális valóság, háromdimenziós adatábrázolás – a hálózatkutatás vizuális termékeiből nyílt kiállítás a Ludwig Múzeumban. Ennek apropóján kérdezte a tudóst az InfoRádió az Infostart bezsámolója szerint.
A hálózatkutató szerint jövő nyárig nem áll vissza az élet a normális kerékvágásba.
„A tegnapi 500 számomra ijesztő. Ez azt jelenti, hogy durván 100 000 aktív fertőzött van közöttünk, 100 magyarból egy.” – írta ki a Facebookra Barabási-Albert László világhírű magyar fizikus, hálózatkutató.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Barabási Albert-László neves hálózatkutató, fizikus által vezetett kutatócsoport koronavírus-gyógyszerrel kapcsolatos munkája. A csapat ugyanis közzétette az eredményeit arra vonatkozóan, hogy melyek azok a már piacon lévő gyógyszerek, amelyek hatásosak lehetnek az új járvány megfékezése érdekében. Ez az új megközelítés alapvetően gyorsíthatja fel a koronavírus elleni gyógyszerfejlesztés folyamatát.
Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató és bostoni laborja fontos bejelentést tett a koronavírus elleni szer keresésének folyamatában. Közzétették ugyanis a hálózatos orvostudomány alapján, hogy mely meglévő szerek lehetnek hatásosak a koronavírus elleni küzdelemben.
Ismét elgondolkodtató Facebook-poszttal jelentjezett Barabási Albert László neves fizikus, hálózatkutató az Egyesült Államokból. Arra a kérdésre válaszol, hogy milyen lesz az új világ a koronavírussal.
A koronavírus-járvány alapjaiban írta át néhány hét leforgása alatt az egész világ életét és a tragikus halálesetek mellett számtalan következménnyel járt. Itt gondolhatunk arra, hogy a pandémia megrengeti az országok egészségügyi rendszerét, valamint az országok gazdaságait is, de közben - mivel a kormányok és a nemzetközi hatóságok gőzerővel keresik a megoldásokat - a figyelem középpontjába kerülnek a tudományos lehetőségek. Az egyik ilyen a hálózatelmélet, ami - egyes tudósok szerint - képes előre jelezni a vírusok terjedését és amelynek egyik legnagyobb képviselője Barabási Albert-László magyar származású professzor. A hálózatkutató a napokban egy Facebook-poszttal, egy tanulságos videóval, valamint több interjúval került a figyelem középpontjába. Szerinte amit a jelen helyzetben Magyarország és sok más ország csinál, azok a helyes és szükséges lépések.
Barabási Albert-László saját Facebook-posztjában hívja fel mindenki figyelmét arra, hogy a koronavírus terjedését miért kell mindenkinek nagyon komolyan vennie, hogy miért indokoltak a szigorú korlátozó intézkedések és hogy az egyének mit tehetnek ebben a nehéz helyzetben.
Az élelmiszerkutatással az a gond, hogy a kutatási módszertana megrekedt a 19. században - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában legújabb kutatásuk kapcsán Barabási Albert-László hálózatkutató, fizikus, akit Budapesten a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott budapesti előadása után csíptünk el pár szóra. A Northeastern Egyetem professzora kutatásuk módszertanáról is beszélt, valamint azt is megosztotta velünk, hogy nemrégiben megkereste őket a Rockefeller alapítvány, amely komoly pénzösszeggel támogatja a projekt továbbléptetését.
A sportból, a művészetből, a kutatók és a könyvírók életéből származó valós példákat hozott fel a siker törvényszerűségeinek alátámasztására a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott csütörtöki előadásában Barabási Albert-László, a Northeastern Egyetem professzora, hálózatkutató. Annak apropóján tartott előadást, hogy az egyetemen bemutatták a Hálózatok a közszolgálatban című könyvet.
Az vagy, amit megeszel - tartja a híres mondás. De tudjuk-e valójában, hogy mit eszünk és hogy ezeknek az élelmiszereknek a kémiai összetevői milyen hatással vannak egészségünkre és betegségeinkre. Ennek megválaszolására vállalkozott kutatótársaival Barabási Albert-László hálózatkutató, és a témáról szóló első anyaguk a napokban jelent meg a Nature-ben. Rámutatnak: közel 27 ezer különböző molekula létezik az ételeinkben, ám ezek nagy része nincs szisztematikusan feltérképezve, emiatt ezeket nevezhetjük a táplálkozás sötét anyagának is.
Barabási Albert-László sikerről szóló könyve úgy alapozza meg a társadalomról való gondolkozásunk megújítását, ahogy az arany titkát ígérő alkimisták megalkották a fizikát és a kémiát - írja az Összképben Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára.
Idén Barabási Albert-László fizikus-hálózatkutatónak ítélte oda a Bolyai-díj Alapítvány 15 tagú, Áder János köztársasági elnök által vezetett díjbizottsága a díjat és az ezzel járó 100 ezer eurós elismerést. A díj kapcsán - amit a díjazott az egész ország számára példaértékű összefogásnak tart - beszéltünk a neves magyar kutatóval a nők teljesítményének elismerésének fontosságáról, valamint a tavaly elnyert uniós nagyprojektről is.
A jogbiztonság megítélésében jelentős a visszaesés.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
